augusztus 26. -
EUR 360,62
USD 308,99
Egyre több vállalkozásnál merül fel a kérdés: fogadhat-e el a cég kriptovalutát fizetésként, elkölthet-e belőle, sőt osztalékot is fizethet-e így? A válasz általában igen, de a részletek nem egyszerűek. Mit tehet a cég jogilag? Jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt. Ha a vállalkozás kriptovaluta-kereskedéssel is foglalkozni szeretne, a tevékenységet a cégjegyzékbe …
Eltérhet-e egy kft. az osztalékfizetés során a tagok tulajdoni hányadától, ha azt előzetesen társasági szerződésben rögzítik? Milyen jogi és adózási feltételei vannak az aránytalan osztalékelosztásnak, és befolyásolja-e ezt a fejlesztési tartalék képzése? Az osztalékfizetés rendje a gazdasági társaságok működésének egyik alapvető kérdése. Főszabály szerint a tagokat osztalék a társaság felosztható saját tőkéjéből, a törzsbetétek arányában …
Ha a tulajdonosok nem a létesítő okiratban, hanem külön szindikátusi szerződésben állapodnak meg az osztalék megosztásáról, az komoly adókockázatot jelenthet. Ahelyett, hogy osztalékról lenne szó, a hatóság ajándékozásként kezelheti a kifizetést – és ez nem várt közterhekkel járhat. Egyre gyakoribb, hogy egy társaság tulajdonosai szindikátusi szerződésben szabályozzák az osztalékfizetést, például eltérnek a tulajdoni hányad szerinti …
Egy kft. életében gyakori, hogy a tulajdonosi arányok idővel módosulnak. De mi történik akkor, ha az osztalékról szóló döntés már megszületett, a kifizetés viszont csak később esedékes? A választ a jogszabályok pontosan meghatározzák. A társasági szerződés kifejezetten rögzítette, hogy osztalékra az jogosult, aki a jóváhagyáskor tag. Július 1-jén azonban változott a tulajdonosi szerkezet: X és …
Lehetséges-e az osztalékot a tulajdoni hányadoktól eltérő módon felosztani? Igen, de csak akkor, ha pontosan követed a jogszabályi előírásokat. Egy ilyen döntés több adminisztratív lépést is igényel, és nem mindegy, mikor és hogyan történik. Mutatjuk, mire kell figyelni, ha az osztalékfizetés nem a tulajdoni arányok szerint történne. Amikor nem a tulajdoni arány dönt az osztalékról …
A külföldről származó osztalék jövedelem egyre több magyar magánszemély számára releváns téma, ahogy a nemzetközi befektetések is növekvő népszerűségnek örvendenek. Azonban az osztalék adózása nemzetközi szinten bonyolult lehet, különösen akkor, ha az osztalékot több országban is megadóztatják. Ez a cikk abban nyújt segítséget, hogy a magyar illetőségű magánszemélyek megértsék, milyen szabályok vonatkoznak rájuk, ha külföldi forrásból származó osztalék után kell adót fizetniük, és hogyan kerülhetik el az adózási kettőséget.
Ha valaki névérték alatt adja el a kft.-jét, első ránézésre úgy tűnhet, hogy a vevő jól járt, az eladó pedig rosszul. Az adózás szempontjából azonban a kép ennél összetettebb, és nem feltétlenül ott keletkezik kötelezettség, ahol elsőre gondolnánk. Az eladónál nem keletkezik adókötelezettség, hiszen ő veszteséggel adta el az üzletrészét. A névértéknél alacsonyabb eladási ár …
A hazai vállalatok 78 százalékának van lejárt számlakövetelése – derül ki az Atradius globális hitelbiztosító legfrissebb, 2026-os Fizetési Szokások Barométer jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy tízből közel nyolc partner jó eséllyel késve egyenlíti ki a tartozását. A körbetartozás jelensége ismét megjelent a magyarországi vállalati szférában. Mi áll a késedelmek mögött? A vevők fele azért csúszik …
Az év vége közeledtével egyre több magyar magánszemélynek kell döntést hoznia amerikai részvényei és részvényopciói kapcsán. Az Amerikai Egyesült Államokkal kötött jelenlegi kettős adózás elkerülésére vonatkozó adóegyezmény 2023. december 31-éig alkalmazható, és ezen időpont után változásokra kell számítani.
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
