július 27. -
EUR 359,51
USD 315,30
Egyre több vállalkozásnál merül fel a kérdés: fogadhat-e el a cég kriptovalutát fizetésként, elkölthet-e belőle, sőt osztalékot is fizethet-e így? A válasz általában igen, de a részletek nem egyszerűek. Mit tehet a cég jogilag? Jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt. Ha a vállalkozás kriptovaluta-kereskedéssel is foglalkozni szeretne, a tevékenységet a cégjegyzékbe …
Eltérhet-e egy kft. az osztalékfizetés során a tagok tulajdoni hányadától, ha azt előzetesen társasági szerződésben rögzítik? Milyen jogi és adózási feltételei vannak az aránytalan osztalékelosztásnak, és befolyásolja-e ezt a fejlesztési tartalék képzése? Az osztalékfizetés rendje a gazdasági társaságok működésének egyik alapvető kérdése. Főszabály szerint a tagokat osztalék a társaság felosztható saját tőkéjéből, a törzsbetétek arányában …
Ha a tulajdonosok nem a létesítő okiratban, hanem külön szindikátusi szerződésben állapodnak meg az osztalék megosztásáról, az komoly adókockázatot jelenthet. Ahelyett, hogy osztalékról lenne szó, a hatóság ajándékozásként kezelheti a kifizetést – és ez nem várt közterhekkel járhat. Egyre gyakoribb, hogy egy társaság tulajdonosai szindikátusi szerződésben szabályozzák az osztalékfizetést, például eltérnek a tulajdoni hányad szerinti …
Egy kft. életében gyakori, hogy a tulajdonosi arányok idővel módosulnak. De mi történik akkor, ha az osztalékról szóló döntés már megszületett, a kifizetés viszont csak később esedékes? A választ a jogszabályok pontosan meghatározzák. A társasági szerződés kifejezetten rögzítette, hogy osztalékra az jogosult, aki a jóváhagyáskor tag. Július 1-jén azonban változott a tulajdonosi szerkezet: X és …
Lehetséges-e az osztalékot a tulajdoni hányadoktól eltérő módon felosztani? Igen, de csak akkor, ha pontosan követed a jogszabályi előírásokat. Egy ilyen döntés több adminisztratív lépést is igényel, és nem mindegy, mikor és hogyan történik. Mutatjuk, mire kell figyelni, ha az osztalékfizetés nem a tulajdoni arányok szerint történne. Amikor nem a tulajdoni arány dönt az osztalékról …
A külföldről származó osztalék jövedelem egyre több magyar magánszemély számára releváns téma, ahogy a nemzetközi befektetések is növekvő népszerűségnek örvendenek. Azonban az osztalék adózása nemzetközi szinten bonyolult lehet, különösen akkor, ha az osztalékot több országban is megadóztatják. Ez a cikk abban nyújt segítséget, hogy a magyar illetőségű magánszemélyek megértsék, milyen szabályok vonatkoznak rájuk, ha külföldi forrásból származó osztalék után kell adót fizetniük, és hogyan kerülhetik el az adózási kettőséget.
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályairól szóló 255/2023. kormányrendelet szerint a 100 millió forint nettó árbevétel felett teljesítő vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók számára lesz kötelező az NTAK adatszolgáltatás 2023. július 1-jétől, viszont a 12 millió forint nettó árbevételt el nem érő szolgáltatók pedig mentesülnek a kötelezettség alól.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium módosítja a Széchenyi Kártya Program likviditási hiteltermékeinek kamatfeltételeit. A kedvezményes, fix kamatozású konstrukciók helyett a kamat a jövőben a piaci kamatkörnyezethez igazodik majd. Mi változik? A Széchenyi Folyószámlahitel, a Széchenyi Likviditási Hitel és a Széchenyi Turisztikai Kártya kamata eddig fixen 3 százalék volt. Ezentúl egy piaci mutatóhoz, a háromhavi bankközi …
2025. január 1-jétől új szabályok léptek életbe, amelyek az adómentes borravaló feltételeit könnyítik. Az új rendelkezéseket a NAV ismertette, amelyek többek között a borravaló készpénzhelyettesítő fizetési módjait és munkáltatói kezelését is szabályozzák.
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
