szeptember 15. -
EUR 367,00
USD 318,19
Egyre több vállalkozásnál merül fel a kérdés: fogadhat-e el a cég kriptovalutát fizetésként, elkölthet-e belőle, sőt osztalékot is fizethet-e így? A válasz általában igen, de a részletek nem egyszerűek. Mit tehet a cég jogilag? Jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt. Ha a vállalkozás kriptovaluta-kereskedéssel is foglalkozni szeretne, a tevékenységet a cégjegyzékbe …
Eltérhet-e egy kft. az osztalékfizetés során a tagok tulajdoni hányadától, ha azt előzetesen társasági szerződésben rögzítik? Milyen jogi és adózási feltételei vannak az aránytalan osztalékelosztásnak, és befolyásolja-e ezt a fejlesztési tartalék képzése? Az osztalékfizetés rendje a gazdasági társaságok működésének egyik alapvető kérdése. Főszabály szerint a tagokat osztalék a társaság felosztható saját tőkéjéből, a törzsbetétek arányában …
Ha a tulajdonosok nem a létesítő okiratban, hanem külön szindikátusi szerződésben állapodnak meg az osztalék megosztásáról, az komoly adókockázatot jelenthet. Ahelyett, hogy osztalékról lenne szó, a hatóság ajándékozásként kezelheti a kifizetést – és ez nem várt közterhekkel járhat. Egyre gyakoribb, hogy egy társaság tulajdonosai szindikátusi szerződésben szabályozzák az osztalékfizetést, például eltérnek a tulajdoni hányad szerinti …
Egy kft. életében gyakori, hogy a tulajdonosi arányok idővel módosulnak. De mi történik akkor, ha az osztalékról szóló döntés már megszületett, a kifizetés viszont csak később esedékes? A választ a jogszabályok pontosan meghatározzák. A társasági szerződés kifejezetten rögzítette, hogy osztalékra az jogosult, aki a jóváhagyáskor tag. Július 1-jén azonban változott a tulajdonosi szerkezet: X és …
Lehetséges-e az osztalékot a tulajdoni hányadoktól eltérő módon felosztani? Igen, de csak akkor, ha pontosan követed a jogszabályi előírásokat. Egy ilyen döntés több adminisztratív lépést is igényel, és nem mindegy, mikor és hogyan történik. Mutatjuk, mire kell figyelni, ha az osztalékfizetés nem a tulajdoni arányok szerint történne. Amikor nem a tulajdoni arány dönt az osztalékról …
A külföldről származó osztalék jövedelem egyre több magyar magánszemély számára releváns téma, ahogy a nemzetközi befektetések is növekvő népszerűségnek örvendenek. Azonban az osztalék adózása nemzetközi szinten bonyolult lehet, különösen akkor, ha az osztalékot több országban is megadóztatják. Ez a cikk abban nyújt segítséget, hogy a magyar illetőségű magánszemélyek megértsék, milyen szabályok vonatkoznak rájuk, ha külföldi forrásból származó osztalék után kell adót fizetniük, és hogyan kerülhetik el az adózási kettőséget.
Az Országgyűlés három törvényjavaslatot tárgyalt, amelyek újabb lépést jelentenek a nemzetközi adóelkerülés visszaszorításában. Az automatikus adatcsere révén a NAV pontosabb képet kaphat a kriptoeszközökhöz, digitális platformokhoz és pénzügyi számlákhoz kötődő ügyletekről. Az Országgyűlés elé került három törvényjavaslat célja a nemzetközi adóelkerülés visszaszorítása és az adóhatóságok közötti együttműködés erősítése. A javaslatok közül az első, a T/12489-es …
2025-ben a családi adókedvezmény rendszerében jelentős változás lép életbe, amely különösen a kiskorú gyermeket nevelő családokat érinti. Az adókedvezmény 50%-os emelése 2025. július 1-jétől válik hatályossá, amely az érintett családok számára még nagyobb anyagi segítséget nyújt. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat és teendőket.
Január 1-jétől jelentős változás lép életbe a napilapok értékesítésében: az általános forgalmi adó (ÁFA) mértéke 0 százalékra csökken. Ez a változás jelentős hatással lesz a napilapokat forgalmazó vállalkozásokra, különösen a pénztárgépek használatára és az adózási gyakorlatra.
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
