Home office: mit mutatnak a legfrissebb adatok a hazai trendekről?

A járvány idején robbanásszerűen terjedt el az otthoni munkavégzés, és bár a pandémia lecsengett, a home office azóta is fontos szerepet játszik a magyar munkaerőpiacon. A GKI friss felmérése szerint 2025 őszén a dolgozók közel harmadának van lehetősége otthonról is dolgozni – de vajon merre tart ez a trend a következő években?

A járvány idején robbanásszerűen terjedt el az otthoni munkavégzés, és bár a pandémia már a múlté, a home office továbbra is fontos szereplője a magyar munkaerőpiacnak. A GKI 2025 szeptemberi kutatása szerint a munkavállalók 29%-a dolgozhat legalább részben otthonról.

A pandémia csúcspontján több mint 700 ezren végeztek távmunkát, míg 2019-ben ez a szám alig 110 ezer volt. Azóta ugyan csökkent az arány, de stabilan 3–400 ezer fő között mozog. Magyarországon jelenleg a dolgozók mintegy 12%-a végez rendszeresen vagy alkalmanként távmunkát – ez kevesebb, mint a cseh, lengyel vagy szlovák adat, de kétszerese a román és bolgár aránynak.

A legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek (50%), az önálló értelmiségiek (80% felett) és a felsővezetők (több mint fele) dolgozhatnak otthonról. A közszférában viszont csupán a beosztottak 10%-a élhet ezzel a lehetőséggel. Regionálisan is nagy a különbség: Közép-Magyarországon a dolgozók 44%-a, vidéken átlagosan csak minden ötödik munkavállaló dolgozik távmunkában.

A jövedelem és a kor is befolyásolja a lehetőségeket: a 700 ezer forint felett keresők körében a home office aránya 60% körüli, míg a legfeljebb 200 ezret keresők körében elenyésző. A fiatalok körében (29 év alatt) különösen népszerű ez a forma, közülük majdnem minden második él vele.

A GKI szerint a következő években a hibrid modell válhat meghatározóvá. Az állami és hagyományos szektor inkább visszatérne az irodába, míg a multik és tudásalapú cégek megőrzik a rugalmasságot. A heti 1–2 napos otthoni munkavégzés lehet a kompromisszum, hiszen a teljes tiltás hosszú távon a fluktuációt és az elégedetlenséget is növelné.