Ez a szja-előlegfizetés rendje 2026-ban

2026‑ban az első szja‑fizetési kötelezettség január 12‑én esedékes, és a 2025‑ben szerzett jövedelmekhez kapcsolódik. A személyi jövedelemadó esetében nemcsak a bevalláskor fizetendő adó a lényeg, hanem az előlegfizetés is – számos tényezőtől függ, hogy mikor és kinek kell előleget vagy adót fizetnie, és milyen következményekkel jár a késés.

A személyi jövedelemadót (szja) – néhány kivételtől eltekintve – évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni. Az adóbevétel folyamatossága érdekében azonban az szja‑törvény előírja, hogy adóelőleget kell fizetni az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után. Az összevont adóalapba tartoznak többek között az önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, valamint egyes egyéb jövedelmek.

Az első szja‑előlegfizetési kötelezettség 2026. január 12‑én esedékes, és a 2025‑ben megszerzett jövedelmekhez kapcsolódik.

Az szja‑adókötelezettség nemcsak a jövedelmet szerző magánszemélyt terheli, hanem bizonyos esetekben a kifizetőt (például munkáltatót) is. A kincstári körbe vagy helyi önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizető esetén a törvény adólevonás vagy befizetés helyett adó megállapítását írja elő.

A magánszemélyt negyedévet követő hó 12‑éig terheli az előlegfizetési kötelezettség, ha nem kifizetőtől származik a jövedelem.

• Ha viszont a jövedelem kifizetőtől származik (pl. munkaviszonyból), akkor az adót a jövedelem megszerzését követő hónap 12‑éig kell befizetni.

Kivétel: Ha a munkaviszonyból származó, előző évre vonatkozó jövedelmet január 10‑ig fizetik ki, akkor azt még a 2025. december 31‑i időszak jövedelmének tekintik.

Mikor nem kell előleget fizetni a kifizetőnek?

Nem kell adóelőleget megállapítania a kifizetőnek például:

• önkéntes kölcsönös biztosítópénztári jóváírás után, ha az egyéb jövedelemnek minősül,
• akkor sem, ha a magánszemély olyan államban dolgozik, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

Ilyen esetekben az adót a magánszemélynek kell az éves bevallásban megállapítani és megfizetni – nem negyedévente, hanem a bevallás leadásakor.

Kinek kell előleget fizetnie?

A magánszemélynek szja‑előleget kell fizetnie:

• Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóként – 15% előleget a vállalkozói kivét után, illetve 9% adót a negyedéves vállalkozói adóalap után.
• Mezőgazdasági őstermelőként – ha az éves bevétel meghaladja az éves minimálbér felét, előlegfizetési kötelezettség keletkezik.
• Átalányadózást választó egyéni vállalkozóként, ha az átalányban megállapított jövedelem az éves minimálbér felét meghaladja.
• Önálló tevékenységet végző magánszemélyként (pl. bérbeadásból származó bevétel).
• Nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén, amikor a jövedelem kifizetője nem minősül kifizetőnek szja‑szempontból.

Különadózó jövedelmek

Az összevont adóalapba nem tartozó különadózó jövedelmek esetén (pl. kamat, árfolyamnyereség, osztalék, ingó/ingatlanértékesítésből származó bevétel) adófizetési kötelezettség keletkezik. Ilyenkor az adót a magánszemély az éves szja‑bevallás benyújtásakor fizeti meg (pl. május 20‑án vagy korábban, ha előbb adja be a bevallását).

Az adóelőleg vagy adó késedelmes, vagy elmulasztott megfizetése késedelmi pótlékot von maga után. Ha a kifizető nem teljesíti a levonási kötelezettségét, akkor akár 50% mulasztási bírság is kiszabható.

A 2026‑os szja‑előleg és adófizetés szabályai célzottan biztosítják az adóbevételek folyamatosságát, ugyanakkor többféle jogviszony és jövedelemtípus különböző kötelezettségeket jelent. Ha bizonytalan vagy abban, mikor és mennyi előleget vagy adót kell fizetned, jelentkezz konzultációra – így elkerülheted a késedelmes teljesítésből adódó bírságokat és pótlékokat.