Ellenőrizhető a betegállomány, de a munkáltató nem dönthet orvosi kérdésekben

Egy utazásról közzétett fénykép vagy a másik munkahelyen végzett tevékenység önmagában még nem bizonyítja, hogy a munkavállaló visszaél a betegállománnyal. A munkáltató kérheti a keresőképtelenség hivatalos felülvizsgálatát, de az orvosi döntést saját hatáskörében nem írhatja felül. A betegállomány a felmondást sem zárja ki automatikusan, ugyanakkor befolyásolhatja a felmondási idő kezdetét.

A keresőképtelenség az adott munkakörhöz kapcsolódik

A keresőképtelen munkavállaló mentesül a munkavégzés és a rendelkezésre állás kötelezettsége alól. Annak megítélése, hogy egészségi állapota mellett képes-e ellátni a feladatait, orvosi kérdés. Az elbírálásnál az adott munkakör követelményei számítanak, ezért több munkaviszony esetén előfordulhat, hogy valaki az egyik munkájára keresőképtelen, a másikat viszont el tudja végezni.

A keresőképtelenség időszaka a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül. A díjazásnál azonban különbséget kell tenni a betegszabadság és a táppénz között: a keresőképtelenség teljes időtartamára nem jár automatikusan távolléti díj. Betegszabadság idején a munkáltató a távolléti díj 70 százalékát fizeti, ezt követően pedig a jogosultsági feltételek fennállása esetén táppénz járhat. 

A munkavégzés alóli mentesülés nem szünteti meg az együttműködési kötelezettséget. A munkavállalónak továbbra is jóhiszeműen kell eljárnia, jeleznie kell a keresőképtelenségét, és teljesítenie kell az ehhez kapcsolódó jogszerű igazolási kötelezettségeket.

Visszamenőleg is igazolható, de meghatározott keretek között

Indokolt esetben a keresőképtelenség kezdete a vizsgálatra jelentkezést megelőző időpontra is megállapítható. A háziorvos, a házi gyermekorvos vagy az erre jogosult kezelőorvos legfeljebb öt napra visszamenőleg igazolhatja azt.

A szakértő főorvos harminc napra visszamenőleg bírálhatja el a keresőképtelenséget, az orvosszakértői szerv pedig kivételesen indokolt esetben legfeljebb hat hónapra visszamenőleg. Az utóbbi eljárások eredményéről értesítik az igazolás kiállítására jogosult orvost, aki ennek alapján elkészíti a dokumentumot. 

A munkáltató felülvizsgálatot kérhet

Ha a munkáltató kétségbe vonja a betegállomány indokoltságát, nem helyettesítheti saját megítélésével az orvosi szakvéleményt. A keresőképtelenséget igazoló orvos szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál ugyanakkor kezdeményezheti annak felülvizsgálatát. Erre betegszabadság és táppénz alatt egyaránt lehetőség van.

A szakértő főorvos az egészségügyi dokumentáció alapján, szükség esetén a munkavállaló vizsgálatával dönt arról, hogy fennáll-e a keresőképtelenség. Az eredményről a munkáltatót és a munkavállalót is írásban értesítik.

Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja munkavállalónként 21 000 forint. A döntés közlésétől számított nyolc napon belül mindkét fél további orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet. 

Az ellenőrzésnek adatvédelmi határai vannak

A munkáltató ellenőrzési joga a munkaviszonnyal összefüggő magatartásra terjed ki, és nem ad általános felhatalmazást a magánélet megfigyelésére. Az egészségi állapotra vonatkozó információk különleges személyes adatok, ezért kezelésük fokozott védelmet igényel.

A munkáltató főszabály szerint nem követelheti a diagnózis vagy a teljes egészségügyi dokumentáció átadását. Elsősorban azokat az adatokat kezelheti, amelyek a keresőképtelenség igazolásához és a munkaviszonyból eredő jogok, kötelezettségek rendezéséhez szükségesek.

Egy közösségi oldalon talált bejegyzésnél ezért annak tartalma mellett az információ megszerzésének és felhasználásának jogszerűségét is vizsgálni kell. A nyilvános hozzáférhetőség önmagában nem tesz minden munkáltatói adatkezelést jogszerűvé.

Az utazás vagy a másodállás önmagában nem bizonyít visszaélést

A betegállomány nem feltétlenül jelent ágynyugalmat vagy a lakás elhagyásának tilalmát. Az egészségi állapottól és az orvosi előírásoktól függően olyan tevékenységek is megengedhetők, amelyek nem akadályozzák a felépülést.

Egy fizikai munkát végző dolgozó például lehet képtelen a szokásos feladatai ellátására, miközben könnyebb tevékenységeket továbbra is el tud végezni. Ugyanezért egy utazási fénykép vagy másik munkaviszonyban végzett munka sem elegendő önmagában a jogosulatlan betegállomány megállapításához.

Más megítélés alá eshet, ha a munkavállaló tevékenysége ellentmond a keresőképtelenség körülményeinek, megszegi az orvosi utasításokat, vagy tudatosan hátráltatja a gyógyulását. Az orvosi előírások nyilvánvaló megszegése és a felépülés szándékos késleltetése a táppénz folyósításának megszüntetését is maga után vonhatja. 

A másodállás megítélésénél az egyes munkakörök terhelését, az orvosi elbírálást és az együttműködési kötelezettség teljesítését együttesen kell figyelembe venni.

Felmondás közölhető, a felmondási idő azonban később indulhat

A betegség miatti keresőképtelenség önmagában nem jelent általános felmondási tilalmat. A munkáltató betegállomány alatt is közölhet jogszerű felmondást, ha annak feltételei teljesülnek, és más felmondási tilalom nem akadályozza.

Az általános szabályok szerint ilyenkor a felmondási idő legkorábban a keresőképtelenség megszűnését követő napon kezdődhet. A halasztás ugyanakkor nem korlátlan: legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egyéves időtartam végéig érvényesül.

Ez a korlátozás a munkáltatói felmondás felmondási idejének kezdetére vonatkozik. A keresőképtelenség önmagában nem akadálya a közös megegyezésnek, a munkavállalói felmondásnak vagy – a szükséges feltételek teljesülése esetén – az azonnali hatályú megszüntetésnek.

Az azonnali hatályú felmondáshoz nem elég a gyanú

A betegállománnyal kapcsolatos visszaélés súlyos esetben azonnali hatályú felmondást is megalapozhat. Ehhez azonban a munkavállalónak valamely lényeges munkaviszonybeli kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben kell megszegnie, vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartást kell tanúsítania.

A munkáltatónak bizonyítania kell a megszüntetés indokának valóságát és okszerűségét. A határidőkre is figyelni kell: az azonnali hatályú felmondás joga főszabály szerint az okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül gyakorolható. Bűncselekmény esetén az objektív határidő a büntethetőség elévüléséhez igazodik. 

Az egyértelmű belső szabályok segítik a jogszerű eljárást

A munkáltató munkaügyi szabályzatban rögzítheti, hogy a dolgozónak kit, mikor és milyen módon kell értesítenie a keresőképtelenségéről, illetve hogyan kell benyújtania az igazolásokat. Ugyanitt rendezhető a visszaélés gyanújának kezelése és a hatósági felülvizsgálat kezdeményezésének menete is.

A döntés előtt célszerű meghallgatni az érintett munkavállalót, jogszerűen értékelni a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és szükség esetén figyelembe venni a felülvizsgálat eredményét. A körülmények tisztázása során az esetleges azonnali hatályú felmondás határidejét is szem előtt kell tartani. A jogszerű munkáltatói intézkedés alapja minden esetben a bizonyítható tényállás és az adott megszüntetési mód feltételeinek teljesülése.