Adózási útmutató az albérletszezonra: szerződés, kaució, költségelszámolás

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után az albérletpiac szokás szerint felpörög. Ilyenkor nemcsak a bérlők versenyeznek a jobb lakásokért, hanem a bérbeadóknak is fontos, hogy jogilag és adózási szempontból is rendben legyen a kiadás. De mit számolhatunk el költségként? És mi az, ami után adózni kell, még ha azt másnak fizetik is meg?

Szerződéskötés: ki kösse, és mit tartalmazzon?

Gyakori, hogy az albérleti díjat a szülők állják, miközben a szerződést a tanuló köti meg a bérbeadóval. Ha azonban a családnak van másik ingatlana, amit kiadnak, és másik városban bérelnek lakást, fontos, hogy megfelelően legyen dokumentálva a szerződés, mert ez adózási szempontból sem mindegy.

Ugyanis az szja-törvény lehetőséget ad arra, hogy a magánszemély levonja a saját maga által másik településen bérelt lakás bérleti díját a bérbeadásból származó bevételből. Ehhez azonban szigorú feltételeknek kell megfelelni:

• Legalább 90 napos bérleti és bérbeadási időtartam szükséges.
• A bérleti díjat senki sem térítheti meg a bérlőnek (még részben sem).
• A bérléssel kapcsolatban nem számolhat el más jogcímen költséget.

A levonást csak akkor fogadja el a NAV, ha az összegeket számlával vagy – nem adószámos bérbeadó esetén – számviteli bizonylattal igazolni tudjuk.

Fontos tudni, hogy akkor is be kell vallani a bevételt, ha a bérbe adott lakásért kapott összeg kevesebb, mint amit másik lakásért fizettünk.

Mi számít bevételnek? Rezsi és közös költség elszámolása

A bérleti díjon felül sokszor külön tételként szerepel a rezsiköltség is a szerződésben. Itt is fontos különbséget tenni.

Ha a bérbeadó a lakás használatához kapcsolódó – más szolgáltatótól vásárolt – szolgáltatás (pl. víz, áram, fűtés) díját arányosan áthárítja a bérlőre, az nem számít bevételnek, így nem kell utána adózni, és költségként sem lehet elszámolni.

Nem tartoznak ide viszont azok a tételek, amelyek nem közvetlenül a lakás használatához, hanem inkább az ingatlan meglétéhez kapcsolódnak – például:

• társasház által fizetett biztosítás,
• közös képviselet díja,
• felújítási alap,
• társasházi takarítás.

A bérlőre áthárított közös költség tehát – még ha rezsielemeket is tartalmaz – bevételnek minősül, így utána adózni kell, ugyanakkor a bérbeadó költségként elszámolhatja a kifizetett összeget.

Kaucióról, felújításról és egyéb speciális esetekről

Az adózási szabályok akkor is módosulhatnak, ha a lakást többen tulajdonolják, vagy ha például a bérlő lakhatás fejében elvégzi a lakás felújítását. Ilyen esetekben még körültekintőbben kell eljárni a szerződéskötésnél, és érdemes lehet adószakértő véleményét is kikérni.

Összegzés

Az albérletpiac ilyenkor pezseg, de a szerződések és adózási szabályok elhanyagolása komoly problémát okozhat. A megfelelő dokumentáció, az egyértelmű költségtételek és a hatályos szabályok ismerete nemcsak a NAV felé jelent védelmet, hanem a bérbeadó és bérlő közötti jó viszonyt is biztosítja.

Akár bérbe adsz, akár most keresel albérletet, ne csak a lakás állapotára és az árakra figyelj – az adózási háttér legalább ilyen fontos. Ha nem vagy benne biztos, mit hogyan kellene kezelni, kérj segítséget! Jelentkezz konzultációra, és segítünk eligazodni a szabályok között.