február 14. -
EUR 378,43
USD 319,05
2026 januárjától emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege, ami számos társadalombiztosítási kötelezettségre is hatással lesz. A változás érinti többek között a biztosítási jogviszonyokat, a járulék- és szochofizetési alapokat, valamint a különféle megállapodások díjszámítását is. Mutatjuk, mire érdemes figyelni. 2026. január 1-jétől emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege: előbbi 322 800, utóbbi …
Július végéig nyújtható be a kompenzációs igény a minimálbér-emelésből fakadó többletköltségekre. A támogatás célja, hogy enyhítse a munkáltatók bérterheit az átalakuló bérrendszerben. A minimálbér 2024 és 2027 között várhatóan összesen 40 százalékkal emelkedik, amely növekedés a munkáltatók számára többletköltséget jelent. Ennek mérséklésére lehetőség nyílik a szociális hozzájárulási adó (szocho) késleltetett megfizetésére, amit egy támogatási program …
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nem csupán a munkavállalók pénztárcáját érinti, hanem jelentős munkajogi tennivalókat is hoz a munkáltatók számára. Az alábbi cikkben áttekintjük, hogy milyen változások várhatóak, és mire kell figyelni, ha a kormány valóban jelentősen növeli a minimálbér szintjét.
A 2025-ös minimálbér-emelés jelentős hatással lesz a hazai gazdaságra és a vállalkozások működésére. Az új szabályok értelmében a minimálbér 9%-kal, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedik, ami nemcsak a munkavállalók jövedelmét, hanem a vállalatok bérköltségeit is növeli. Cikkünkben áttekintjük az emelés részleteit, a várható gazdasági hatásokat és a vállalkozások lehetőségeit a terhek kezelésére.
A minimálbér kérdése mindig is kiemelt figyelmet kapott mind a munkavállalók, mind a munkaadók részéről, hiszen ez az egyik legfontosabb mutatója a gazdasági és szociális helyzetnek. 2025-ig többéves bérmegállapodási tárgyalások és komoly gazdasági döntések határozzák meg, hogy mennyivel növekszik a minimálbér, és milyen hatásai lesznek ennek a munkaerőpiacra és az ország gazdaságára. Ebben a cikkben áttekintjük a jelenlegi helyzetet, a várható növekedési ütemeket és a mögöttes tényezőket.
Az elmúlt időszakban több olyan jogszabályi változás is történt, amelyek jelentős hatással vannak az őstermelők gazdálkodására és elszámolásaira. Ezek között szerepel a minimálbér emelése, az átalányadózás, a kis mennyiségű értékesítés új szabályai, a tárgyi eszközök eladása és beszerzése, valamint a családi gazdaságból kilépő tagok jövedelme. Ezek a változások új lehetőségeket és kihívásokat jelentenek az őstermelők számára.
A munkahelyi bérlapok tartalma sokakat foglalkoztat, különösen a szabadságnapokra vonatkozó adatok feltüntetése. Vajon kötelező-e a dolgozónak adott bérlapon szerepeltetni a kivehető, kivett és maradék szabadságnapokat? Milyen szabályozás alapján kérhetjük számon ezt a munkáltatón? Cikkünk ezekre a kérdésekre ad választ, és hasznos tippekkel segít eligazodni a témában.
2025 jelentős változásokat hoz a határon átnyúló alanyi adómentesség szabályozásában az Európai Unióban. A kisvállalkozások számára a hozzáadottérték-adó (áfa) adminisztráció egyszerűsödhet, ugyanakkor az új szabályok alkalmazásához pontos ismeretek szükségesek. Az alábbi cikkben bemutatjuk az új rendelkezéseket, az átmeneti szabályokat, és a legfontosabb teendőket azok számára, akik érintettek az új előírásokban.
2026. január 1-jétől több ponton módosultak az adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok. Bővült a folytatólagosan érvényesíthető kedvezmények köre, bevezették az ANYACSKA nevű összevont nyilatkozatot, és változott az érvényesítési sorrend is. A NAV részletes tájékoztatást tett közzé a honlapján a változásokkal kapcsolatban. A kedvezmények továbbra is év közben adóelőleg-nyilatkozattal, év végén pedig a bevallásban érvényesíthetők. A folytatólagos adóelőleg-nyilatkozat …
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
