Ingatlanértékesítés és adózás: Útmutató a jövedelem megállapításához
Az ingatlanpiac dinamikája és a kapcsolódó adózási szabályok bonyolultsága gyakran okoz fejtörést az érintettek számára, különösen az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításának kérdéskörében. A változások nyomon követése és az érvényes szabályozások értelmezése elengedhetetlen mindazok számára, akik ebben a területen tevékenykednek vagy éppen ingatlanértékesítést terveznek.
Czégai Fanni
Az Ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámítása
A jövedelem kiszámításának alapja az ingatlan értékesítési ára mínusz a megszerzési költség és az értékesítéssel kapcsolatos egyéb költségek. Az értékesítési ár nyilvánvaló, viszont a megszerzési költségbe és az értékesítési költségekbe olyan tételek tartozhatnak, mint a felújításra fordított összegek, az ingatlanközvetítői díjak, vagy akár a hirdetési költségek. Fontos, hogy minden kiadást megfelelően dokumentáljunk, mivel ezek a költségek csökkentik az adóköteles jövedelmet.
Az Ingatlan megszerzésének dátuma
Az ingatlan megszerzésének dátuma kulcsfontosságú tényező az adózási kötelezettség megállapításában. A megszerzés dátumának meghatározása nem mindig egyértelmű, hiszen több különböző esemény is jelentheti ezt: az ingatlan vásárlásakor a szerződés aláírása, öröklés esetén a hagyatéki eljárás lezárása, vagy éppen egy ajándékozási szerződés esetén az ajándékozás ténye.
Adómentesség és költségek érvényesítése
2017. január 1-jével megszűnt az ingatlanok funkciójuk alapján történő megkülönböztetése az adózási szabályokban, így a lakóingatlanok és egyéb ingatlanok értékesítése azonos szabályok szerint történik. Az ingatlan megszerzését követő ötödik év végétől történő értékesítés esetén az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adómentes. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 2017. január 1. után szerzett ingatlant és azt 2022. december 31. után értékesíti, az értékesítésből származó jövedelmet nem kell az adóbevallásban feltüntetni, és adót sem kell utána fizetni.