Szezonális vállalkozás: így kell kezelni a szüneteltetés alatti és utáni kiadásokat

Nyaralóhelyeken gyakori, hogy a télen éttermét, boltját szüneteltető egyéni vállalkozó a nyári szezon kezdetétől újból folytatja a tevékenységét. A tevékenység újraindítása több, fontos elszámolási és bejelentési kötelezettséggel jár.

Hogyan kell bejelenteni a szünetelést?

A nyilvántartást a NAV vezeti, ezért az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését elektronikusan kell bejelenteni, 2026. február 19-étől a NAV Ügyfélportáljának Vállalkozói Ügysegédjén keresztül. Fontos tudni, hogy 2027. január 1-jétől az egyéni vállalkozók nyilvántartása átkerül a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához.

Az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább 1 hónapig, de legfeljebb 3 évig szüneteltetheti.

Milyen kiadások számolhatók el a tevékenység folytatásakor?

A tevékenység folytatásakor az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a szüneteltetés befejezését megelőzően, legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett, majd a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban el nem számolt kiadásait. Ugyanígy elszámolhatja a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges, a szünetelés időszakában elkerülhetetlen egyéb kiadásait is. Ilyenek jellemzően a javításokkal és felújításokkal kapcsolatos költségek: festés, mázolás, új bútorok beszerzése.

Mi a helyzet a tárgyi eszközökkel?

A szüneteltetés befejezését követően a vállalkozó megkezdheti a legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását is. A tárgyi eszközök beszerzési ára a szünetelés idejére nem számolható el: ha kizárólag üzleti célt szolgáló eszközről van szó, az értékcsökkenési leírást időarányosan kell elszámolni.

A 200 ezer forint alatti tárgyi eszközökre külön szabály vonatkozik: ezek beszerzési ára 2 év alatt írható le, és nincs szükség időarányosításra.

A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetében átalányban is elszámolható az értékcsökkenési leírás, megfelelő nyilvántartás vezetése mellett, amely tartalmazza az eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési árát, valamint a beszerzés és a használatbavétel időpontját. Az átalány összege több ilyen eszköz esetén is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül a nyilvántartott eszközök értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.

Mi változott a bevételek és kiadások elszámolásánál?

2024. január 1-jétől a szünetelés kezdő napjától az addig végzett tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték, illetve az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve vállalkozói költségnek minősül.

Mit kell tudni az átalányadózókról?

Átalányadózás esetén az éves bevételi értékhatárt időarányosan kell megállapítani. 2026-ban az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér tízszeresét, azaz 38 736 000 forintot nem haladja meg. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató, vagy emellett legfeljebb postai közreműködői tevékenységet is végző vállalkozónál a határ az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 193 680 000 forint.

A tevékenységét év közben szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. Ebből a szempontból az az egyéni vállalkozó is év közben kezdőnek számít, aki az átalányadózásra való áttérést közvetlenül megelőzően a kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya volt.

Adózással vagy könyveléssel kapcsolatos kérdésed van? Kérj szakértői segítséget, és hozz megalapozott döntést!