Kötelező levonás munkabérből: miből, mennyit, milyen sorrendben?

A munkabérből történő levonás jogszabályi háttere

Hogyan szabályozzák a levonást?

A munkabérből való levonásra kizárólag szigorú törvényi keretek között kerülhet sor. Az alábbi jogszabályok határozzák meg a kötelező levonások rendjét:

• Adó- és tb-jogszabályok: Ezek az úgynevezett közkötelezettségek, amelyek magukban foglalják például a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot.
• Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény): Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató bizonyos esetekben közvetlenül vonjon le összegeket a munkavállaló béréből, például munkáltatói előleg visszafizetésére.

A végrehajtható határozatok szerepe

A munkáltató számára kötelező levonás alapjául szolgálhatnak végrehajtható bírósági vagy hatósági határozatok, mint például:

• Gyermektartásdíj: Ez az egyik leggyakoribb ok a munkabérből történő levonásra.
• Közigazgatási határozatok: Például közlekedési bírságok vagy más tartozások.

Ezekben az esetekben a munkáltató köteles az előírt összeget levonni, és a végrehajtást kérőnek átutalni.

A levonások sorrendje és mértéke

Milyen sorrendben történik a levonás?

A levonások sorrendjét a jogszabályok egyértelműen meghatározzák:

1. Közkötelezettségek (például adók, járulékok).
2. Végrehajtható határozatok szerinti kötelezettségek (például gyermektartásdíj).
3. Egyéb, jogszabály által engedélyezett levonások (például munkáltatói előleg).

Fontos szabály, hogy a levonás a levonásmentes munkabérrész megőrzése mellett történhet. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak a törvény által meghatározott minimális összeg mindig megmarad.

Mennyi az, amit levonni lehet?

• A nettó munkabér maximum 33%-át lehet levonni.
• Kivételes esetekben – például több végrehajtható határozat esetén – a levonás mértéke akár 50% is lehet.

A levonásmentes munkabérrész a mindenkori minimálbér 50%-a, amely a munkavállaló létfenntartását biztosítja.

Levonás SZÉP-kártya-juttatásból?

A munkabér mellett sok munkavállaló kap béren kívüli juttatásokat, például SZÉP-kártyát. Fontos tudni, hogy ezekből a juttatásokból nem lehet levonást eszközölni, mivel ezek nem részei a munkabérnek, és a törvényi szabályozás sem terjed ki rájuk.

A munkáltató kötelességei a letiltás során

A munkáltatónak kiemelt szerepe van a letiltási folyamatban. Az alábbi lépéseket kell betartania:

1. Értesítés: A munkáltató köteles az adóst legkésőbb a letiltás kézhezvételét követő munkanapon értesíteni.
2. Levont összeg kifizetése: A letiltásban meghatározott összeget a bér kifizetésekor kell levonni, és a végrehajtást kérő számára eljuttatni.
3. Akadályok jelentése: Ha a letiltás végrehajtása akadályba ütközik, arról értesíteni kell a letiltást kibocsátó szervet.

Összegzés: Munkavállalói és munkáltatói jogok és kötelezettségek

A munkabérből történő levonás komplex és szigorúan szabályozott terület, amely mindkét fél számára egyértelmű kereteket biztosít. Míg a munkavállaló védelmét szolgálja a levonásmentes munkabérrész intézménye, a munkáltatónak jogi kötelezettsége, hogy a végrehajtható határozatokat betartsa. Az alapos tájékozódás elengedhetetlen mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára.