Mikor kell magad után fizetned az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Ha megszűnik a munkaviszonyod vagy befejezed a tanulmányaidat, előfordulhat, hogy magadnak kell fizetned az egészségügyi ellátásra jogosító járulékot. Ez azonban nem feltétlenül az első naptól esedékes: sok esetben még 45 napig megmarad az ellátásra való jogosultság. Fizetés nélküli szabadságnál viszont más szabály érvényesülhet. Kinek kell fizetnie, és mennyit? Egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabály szerint annak a …
Proactive Business Zrt.
Ha megszűnik a munkaviszonyod vagy befejezed a tanulmányaidat, előfordulhat, hogy magadnak kell fizetned az egészségügyi ellátásra jogosító járulékot. Ez azonban nem feltétlenül az első naptól esedékes: sok esetben még 45 napig megmarad az ellátásra való jogosultság. Fizetés nélküli szabadságnál viszont más szabály érvényesülhet.
Kinek kell fizetnie, és mennyit?
Egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabály szerint annak a belföldi magánszemélynek kell fizetnie, aki nem biztosított, és más alapon sem jogosult közfinanszírozott egészségügyi ellátásra. A munkaviszony hiánya tehát önmagában még nem jelent fizetési kötelezettséget: például a nyugdíj vagy a jogosultságot biztosító nappali tanulmányok miatt továbbra is járhat az ellátás.
2026-ban a járulék havi 12 300 forint, törthónap esetén napi 410 forint.
2027. január 1-jétől a havi összeg 12 400 forintra emelkedik, a napi összeg 410 forint marad.
A munkaviszony vége után általában van átmeneti idő
Ha a biztosításod a megszűnése előtt legalább 45 napig folyamatosan fennállt, utána még 45 napig jogosult maradsz egészségügyi ellátásra. A járulékot csak a 46. naptól kell fizetned, ha addig nem kezdesz új munkát, és más jogcímen sem szerzel jogosultságot.
Rövidebb munkaviszony után ez az időszak is rövidebb lehet. Például 30 napos biztosítás után rendszerint további 30 napig jár az ellátás, a fizetés pedig a 31. napon kezdődik.
Van kivétel: ha a rövid biztosítási időszak előtt, legfeljebb 30 napos megszakítással, 45 napnál hosszabb biztosításod volt, akkor ismét járhat a teljes 45 nap.
Ebből a szempontból nem az számít, hogy felmondás, közös megegyezés, azonnali hatályú felmondás vagy a határozott idő lejárta miatt ért véget a munkád. Két munkahely között a továbbélő jogosultság lejárta és az új biztosítás kezdete közötti napokra kell fizetni, ha nincs más jogosultságod.
Fizetés nélküli szabadságnál nincs automatikus 45 nap
Más a helyzet, amikor a munkaviszony megmarad, de a biztosítás szünetel. Ilyen lehet a személyes okból igénybe vett fizetés nélküli szabadság vagy az igazolatlan távollét.
Ezekben az esetekben már a szünetelés első napjától felmerülhet a járulékfizetés, akár néhány napos hiányzás miatt is.
Nem minden fizetés nélküli szabadság tartozik ide. Bizonyos gyermekgondozási ellátások folyósítása alatt például nem szünetel a biztosítás. Mindig azt kell ellenőrizni, hogy az adott távollétre vonatkozik-e kivétel, vagy más alapon jár-e egészségügyi ellátás.
Alkalmi munka mellett is szükség lehet a befizetésre
Az egyszerűsített foglalkoztatás, vagyis például az alkalmi munkára történő bejelentés önmagában nem biztosít teljes körű egészségügyi jogosultságot. Nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra lehet jogosultságot szerezni, de ha más alapon nem jár egészségügyi ellátás, a járulékot külön kell fizetni.
A szövetkezeti munkánál a foglalkoztatás formája számít. Szociális szövetkezet tagi munkavégzésénél a fizetési kötelezettséget a szövetkezet teljesíti. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos diákja jellemzően a tanulmányai, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjas tagja pedig a nyugdíja alapján jogosult ellátásra.
Az iskola befejezése után is van átmeneti jogosultság
Nem minden tanfolyam vagy képzés biztosít egészségügyi ellátást. A jogosultságot megalapozó tanulmányok – jellemzően a nappali oktatás – alatt azonban nem kell külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. NAV: a jogosultság feltételei
A tanulmányok befejezésekor a diákigazolványra való jogosultság végét kell figyelni. Az érintett képzéseknél ez az első tanulmányi félévben megszűnő jogviszonynál jellemzően március 31., a második félévben megszűnőnél október 31.
Ezt követően még 45 napig fennmarad az egészségügyi jogosultság. Ha ezalatt nem tanulsz tovább, nem kezdesz biztosítással járó munkát, és más alapon sem jár ellátás, a 46. naptól fizetned kell.
A NAV általában automatikusan előírja, de érdemes ellenőrizni
A NAV az egészségbiztosítási nyilvántartás adatai alapján rendszerint automatikusan nyilvántartásba veszi a fizetési kötelezettséget, és értesítést küld róla. Emiatt általában nincs szükség külön bejelentkezésre.
Ha ez elmarad, attól a fizetési kötelezettség még fennállhat. Ilyenkor a bejelentést a T1011U adatlapon vagy az ONYA megfelelő felületén kell rendezni. A saját egészségügyi szolgáltatási járulék bejelentésére tehát nem a 08E adatlap szolgál. NAV: T1011U
Külföldi biztosítás esetén ezt is tisztázni kell: más EGT-államban vagy egyezményes országban fennálló biztosítás befolyásolhatja a magyar fizetési kötelezettséget. Ha a NAV olyan időszakra ír elő járulékot, amikor jogosult voltál ellátásra, egyeztetést lehet kezdeményezni.
Meddig és hogyan kell befizetni?
A járulékot a következő hónap 12-éig kell megfizetni. Ez megoldható az ONYA-ban, átutalással vagy csekken.
Átutalásnál a NAV egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számláját kell használni: 10032000-06055826. A közleménybe az adóazonosító jeledet írd.
A fizetést a hozzájárulásoddal és a NAV jóváhagyásával más személy vagy szervezet is átvállalhatja, például egy szülő a tanulmányait befejező gyermeke helyett. Az átvállalást a T1011U adatlapon kell bejelenteni.
Munkahelyváltáskor, fizetés nélküli szabadság előtt vagy az iskola befejezésekor ezért érdemes ellenőrizni, meddig jár az ellátás, és mikortól jelenik meg fizetendő összeg a NAV-adószámlán. Így a szükséges befizetés időben rendezhető.