Kötelező levonás munkabérből: miből, mennyit, milyen sorrendben?
A munkabérből történő kötelező levonás szabályai szigorúan meghatározott keretek között mozognak, és számos kérdést vethetnek fel mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Miből, milyen sorrendben és mennyit vonhat le a munkáltató? Lehet-e SZÉP-kártya-juttatásból levonni? Cikkünk célja, hogy közérthetően bemutassa a legfontosabb tudnivalókat e témában.
Czégai Fanni
A munkabérből történő levonás jogszabályi háttere
Hogyan szabályozzák a levonást?
A munkabérből való levonásra kizárólag szigorú törvényi keretek között kerülhet sor. Az alábbi jogszabályok határozzák meg a kötelező levonások rendjét:
- Adó- és tb-jogszabályok: Ezek az úgynevezett közkötelezettségek, amelyek magukban foglalják például a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot.
- Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény): Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató bizonyos esetekben közvetlenül vonjon le összegeket a munkavállaló béréből, például munkáltatói előleg visszafizetésére.
A végrehajtható határozatok szerepe
A munkáltató számára kötelező levonás alapjául szolgálhatnak végrehajtható bírósági vagy hatósági határozatok, mint például:
- Gyermektartásdíj: Ez az egyik leggyakoribb ok a munkabérből történő levonásra.
- Közigazgatási határozatok: Például közlekedési bírságok vagy más tartozások.
Ezekben az esetekben a munkáltató köteles az előírt összeget levonni, és a végrehajtást kérőnek átutalni.
A levonások sorrendje és mértéke
Milyen sorrendben történik a levonás?
A levonások sorrendjét a jogszabályok egyértelműen meghatározzák:
- Közkötelezettségek (például adók, járulékok).
- Végrehajtható határozatok szerinti kötelezettségek (például gyermektartásdíj).
- Egyéb, jogszabály által engedélyezett levonások (például munkáltatói előleg).
Fontos szabály, hogy a levonás a levonásmentes munkabérrész megőrzése mellett történhet. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak a törvény által meghatározott minimális összeg mindig megmarad.
Mennyi az, amit levonni lehet?
- A nettó munkabér maximum 33%-át lehet levonni.
- Kivételes esetekben – például több végrehajtható határozat esetén – a levonás mértéke akár 50% is lehet.
A levonásmentes munkabérrész a mindenkori minimálbér 50%-a, amely a munkavállaló létfenntartását biztosítja.
Levonás SZÉP-kártya-juttatásból?
A munkabér mellett sok munkavállaló kap béren kívüli juttatásokat, például SZÉP-kártyát. Fontos tudni, hogy ezekből a juttatásokból nem lehet levonást eszközölni, mivel ezek nem részei a munkabérnek, és a törvényi szabályozás sem terjed ki rájuk.
A munkáltató kötelességei a letiltás során
A munkáltatónak kiemelt szerepe van a letiltási folyamatban. Az alábbi lépéseket kell betartania:
- Értesítés: A munkáltató köteles az adóst legkésőbb a letiltás kézhezvételét követő munkanapon értesíteni.
- Levont összeg kifizetése: A letiltásban meghatározott összeget a bér kifizetésekor kell levonni, és a végrehajtást kérő számára eljuttatni.
- Akadályok jelentése: Ha a letiltás végrehajtása akadályba ütközik, arról értesíteni kell a letiltást kibocsátó szervet.
Összegzés: Munkavállalói és munkáltatói jogok és kötelezettségek
A munkabérből történő levonás komplex és szigorúan szabályozott terület, amely mindkét fél számára egyértelmű kereteket biztosít. Míg a munkavállaló védelmét szolgálja a levonásmentes munkabérrész intézménye, a munkáltatónak jogi kötelezettsége, hogy a végrehajtható határozatokat betartsa. Az alapos tájékozódás elengedhetetlen mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára.
