Ki az építményadó alanya: a tulajdonos vagy a használó?

Gyakori tévhit, hogy ha egy ingatlanban cég működik vagy oda van bejelentve a székhely, akkor az építményadót is a vállalkozás fizeti. A valóság ennél árnyaltabb: az adó alanya minden esetben a tulajdonos – vagy vagyoni értékű jog esetén a jogosult –, ugyanakkor a használat jellege hatással lehet az adófizetési kötelezettségre és annak mértékére. Mutatjuk a szabályokat és a legfontosabb különbségeket.

Az építményadó vagyoni típusú adó, amely a tulajdonhoz kapcsolódik. A helyi adókról szóló törvény szerint az adó alanya az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki az év első napján az építmény tulajdonosa.

Ha az ingatlanon bejegyzett vagyoni értékű jog – például haszonélvezet – áll fenn, akkor a jogosult válik az adó alanyává.

Társasház esetében minden tulajdonos a saját tulajdoni hányada, illetve külön tulajdonú ingatlanrésze után minősül önálló adóalanynak.

Fontos: az, hogy az ingatlanba cég van bejelentve székhelyként, önmagában nem változtatja meg az adó alanyát. Nem a használat, hanem a tulajdon számít.

Miért él mégis a tévhit?

A vállalkozások működésében természetes, hogy aki használ egy ingatlant, az viseli annak költségeit: bérleti díjat fizet, rezsit számol el, esetleg áfát fizet. Emiatt sokan automatikusan úgy gondolják, hogy ha a cég használja az ingatlant, akkor az építményadót is neki kell fizetnie.

Az építményadó azonban nem használathoz kötődő adó, hanem kifejezetten vagyoni jellegű kötelezettség.

Számít-e, hogy lakás vagy iroda működik az ingatlanban?

Az önkormányzati rendeletek jellemzően különbséget tesznek lakáscélú és nem lakáscélú használat között.

Gyakori szabály, hogy mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában álló, lakásként nyilvántartott ingatlan, amennyiben azt kizárólag életvitelszerű lakhatásra használják.

Ha azonban az ingatlanban vállalkozási tevékenység folyik – például iroda, rendelő, ügyvédi iroda vagy könyvelőiroda működik –, az befolyásolhatja az adó mértékét vagy a mentesség fennállását.

Lényeges különbség:

• Nem a cég válik adóalannyá.
• Az adó alanya továbbra is a tulajdonos marad.
• A használat jellege az adókötelezettség vagy az adómérték szempontjából lehet releváns.

Bérbeadás esetén mi a helyzet?

Bérbe adott ingatlan esetén jogilag az építményadó megfizetésére továbbra is a tulajdonos köteles. A gyakorlatban azonban a felek a bérleti szerződésben megállapodhatnak abban, hogy az ingatlannal kapcsolatos költségeket – így az építményadót is – a bérlő viseli. Ilyenkor a költség ténylegesen a céget terheli, de az adó alanya továbbra is a tulajdonos marad.

Az építményadó alanya minden esetben a tulajdonos, illetve vagyoni értékű jog esetén a jogosult. Az, hogy az ingatlanban cég működik vagy oda van bejelentve a székhely, nem változtatja meg az adóalany személyét, ugyanakkor hatással lehet a mentességre vagy az adó mértékére. A pontos kötelezettség megítéléséhez mindig az adott önkormányzat rendeletét és az ingatlan használatának módját kell vizsgálni.

Bizonytalan vagy abban, hogy ingatlanod után kell-e építményadót kell fizetned? Jelentkezz konzultációra, és segítünk tisztázni az adókötelezettséget és a lehetséges megoldásokat.