Hogyan Ellensúlyozhatók a KATA vállalkozások Nyugdíjjogosultságának Hátrányos Hatásai?
Aggasztó lehet a kérdés, hogy a kisadózó egyéni vállalkozók számára rendkívül alacsony társadalombiztosítási ellátási alapja miként rontja a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetet (jelenleg mindössze havi 108 000 forint). Ráadásul egy másik tényező is negatívan befolyásolja a nyugdíjösszeget, ez pedig a minimálbért nem elérő ellátási alap esetén alkalmazandó arányos szolgálati időre vonatkozó szabályok.
Czégai Fanni
Azonban kevesebb szó esik arról, hogy a kisadózó vállalkozók miként tudják ezt a negatív hatást ellensúlyozni a kötelező biztosítási rendszeren belül. Az üzleti alapú öngondoskodás mellett most megvizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyeket a kisadózók a kötelező rendszer keretein belül kihasználhatnak.
Az alacsonyabb ellátási alap és a minimálbért nem elérő jövedelem esetén alkalmazott arányos szolgálati idő hosszú távon jelentős negatív hatást gyakorol a nyugdíjösszegre. Azonban léteznek olyan megoldások, amelyekkel a kisadózó vállalkozók enyhíthetik ezen hatásokat.
Azonban egyelőre két olyan lehetőséget kell kizárni, amelyek nem járhatóak. Az első a magasabb összegű havi kata fizetése a magasabb ellátási alap elérése érdekében. Az új katatörvény (2022. évi XIII. törvény) már nem kínál ezen a területen lehetőséget. Ezen túlmenően a korábbi szabályok (2012. évi CXLVII. törvény) alapján alkalmazott 75 ezer forintos havi adóhoz kapcsolódó 179 ezer forintos ellátási alap sem volt hatékony megoldás a problémákra.
A másik „nem járható út” a járulékalap megállapodás révén történő kiegészítés. Azonban a Tbj. 48. paragrafusa szerint a megállapodás kötésekor a kedvezményezett nem lehet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Mivel a kisadózókra vonatkozik a biztosítás, ez a lehetőség nem alkalmazható.
Azonban van néhány ésszerű megoldás a kisadózók számára. Például, ha olyan tevékenységet végeznek, amelyhez nem szükséges az egyéni vállalkozói státusz, akkor megfontolandó az úgynevezett „adószámos magánszemélyként” való tevékenység folytatása. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettség nem merül fel, és így a járulékalap megállapodás is megköthető.
Az egyik optimális lehetőség az átalányadózás vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás választása. Ez lehetővé teszi, hogy a havi járulék- és ellátási alap legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum összegét érje el. Az egyéni vállalkozói döntések is befolyásolhatják a járulékalap nagyságát.
