Dolgozó nyugdíjas a cégnél – járulék, bejelentés, felmondás: a legfontosabb tudnivalók

A saját jogú nyugdíjas fogalma nem mindenki számára egyértelmű – és a tévedés komoly következményekkel járhat. A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rokkantsági ellátásban részesülők például nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak, pedig sokan így kezelik őket.

A Tbj. alapján két csoportot különböztetünk meg. Az első csoportba azok tartoznak, akik betöltötték a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, rendelkeznek elegendő szolgálati idővel, és a nyugdíjbiztosító megállapította az ellátásukat. 2026-ban öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 65. életévét és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi résznyugdíjra ugyanez a korhatár érvényes, de elegendő 15 év szolgálati idő is.

A második csoportba azok a nők tartoznak, akik 40 éves jogosultsági idővel rendelkeznek. A jogosultsági idő magában foglalja a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időt, a gyermeknevelésre tekintettel folyósított ellátásban töltött időt, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső időszakokat.

Fontos: mindkét esetben szükséges, hogy az érintett személy maga kérelmezze az ellátás megállapítását. A nyugdíjigényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni – tehát nem kell azonnal igényelni, amint valaki eléri a korhatárt.

A Tbj. a külföldi jogosultakat is nevesíti: saját jogú nyugdíjasnak minősül például az, aki szociális biztonsági egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban részesül, vagy az uniós rendeletek alapján kap saját jogú öregségi nyugdíjat.

Kiegészítő tevékenységet folytató: mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha egy saját jogú nyugdíjas Magyarországon keresőtevékenységet folytat, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Ez több fontos következménnyel jár.

A kiegészítő tevékenységet folytató személy nem lesz biztosított, ezért a jogviszonyát nem kell bejelenteni a 08E-es nyomtatványon. Ha azonban valaki már biztosítottként volt bejelentve, és közben saját jogú nyugdíjas lesz, a korábbi biztosítási jogviszony megszűnését be kell jelenteni.

Biztosítotti státusz hiányában a kiegészítő tevékenységet folytató nem jogosult társadalombiztosítási ellátásokra: keresőképtelenség esetén nem jár táppénz, üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén nem jár baleseti ellátás.

Társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetni utána. Szociális hozzájárulási adót főszabályként szintén nem kell fizetni, kivéve a saját jogú nyugdíjas egyéb jövedelme után, illetve abban az esetben, ha az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas jövedelmei meghaladják az éves átlagkereset négyszeresét. Ez utóbbi esetben csak a négyszerest meghaladó rész után áll fenn adófizetési kötelezettség.

Munkaviszony: mire figyeljen a munkáltató?

A munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjasra ugyanúgy vonatkozik a minimálbér- és garantált bérminimum-szabály, mint bármely más munkavállalóra. Sem időbeli, sem jövedelmi, sem korhatárbeli korlát nincs a foglalkoztatásra.

Ugyanakkor a munkajogi szabályok egy fontos kivételt tesznek: a határozatlan idejű munkaviszony indokolás nélkül bármikor megszüntethető, és a nyugdíjas munkavállaló végkielégítésre sem jogosult.

Egy konkrét példán szemléltetve: egy 67 éves munkavállaló betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősül – de csak akkor számít társadalombiztosítási szempontból is nyugdíjasnak, ha ténylegesen kérte és megállapították a nyugellátását. Ha nem kérte – például azért, hogy több szolgálati időt szerezzen -, társadalombiztosítási szempontból nem nyugdíjas, és az általános szabályok vonatkoznak rá.

Kérdésed van a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos könyvelési vagy bérszámfejtési teendőkkel kapcsolatban? Jelentkezz konzultációra, és segítünk.