Átalányadózó őstermelő és a bevételi határok: ami eltér az egyéni vállalkozók szabályaitól

Az átalányadózás az őstermelők számára is elérhető, de a szabályok több ponton eltérnek az egyéni vállalkozókra vonatkozóktól. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Mikor alkalmazható az átalányadózás?

A mezőgazdasági őstermelő átalányadózást akkor alkalmazhat, ha az őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, 2026-ban a 38 736 000 forintot. Az átalányadózást az adóévben a teljes őstermelői tevékenységre kell alkalmazni. Fontos különbség az egyéni vállalkozókhoz képest: a bevételi értékhatárt nem kell arányosítani, ha az őstermelő tevékenységét évközben kezdi.

Őstermelők családi gazdasága esetén az átalányadózás akkor alkalmazható, ha a bevétel nem haladja meg a tagok adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszeresének szorzatát, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, ami 2026-ban 154 944 000 forint.

Mi a helyzet a támogatásokkal?

Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben kapott támogatások nem minősülnek bevételnek, és gyakorlatilag adómentessé válnak. Ez vonatkozik az egységes területalapú támogatásokra, a Vidékfejlesztési Program keretében folyósított támogatásokra, a fiatalgazda-támogatásra és a fejlesztési célú támogatásokra egyaránt.

Adóelőleg megállapítása

Az őstermelőnek negyedévente kell megállapítania az adóelőleg-alapját. Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani, amíg az őstermelői bevétel alapján számított adóelőleg-alap az adóév elejétől összesítve nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ha meghaladja, az adóelőleget csak a feletti rész után kell megfizetni.

Az összevont adóalap csökkenthető a 30 év alatti anyák kedvezménye, a két, három, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, illetve a családi kedvezmény összegével. Az így megállapított összeg után kell a 15 százalékos adóelőleget megfizetni, a negyedévet követő hónap 12-éig. Az adóelőleget nem kell megfizetni, amíg a fizetendő összeg nem haladja meg a 10 ezer forintot.

Őstermelői adókedvezmény

A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalékos költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a megállapított adót tovább csökkentheti az őstermelői adókedvezmény összegével.

Mi történik, ha megszűnik a jogosultság?

Ha az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, az őstermelőnek az adóév egészére tételes költségelszámolásra kell áttérnie, de alkalmazhatja a 10 százalékos költséghányadot is. Át kell térnie a részletező nyilvántartások vezetésére, a korábbi időszak adatait tételenként egy összegben is feltüntetheti.

Fontos különbség az egyéni vállalkozókhoz képest: az őstermelő már a következő adóévre visszatérhet az átalányadózáshoz.

Ha a következő évben mégsem akar átalányadózni: Erről nyilatkoznia kell az éves szja-bevallásban. Például ha 2027-ben nem kíván átalányadózást alkalmazni, azt a 2026-os, azaz 2027. május 20-áig benyújtandó 26SZJA bevallásban kell jeleznie. A tételes költségelszámolásra áttérve az őstermelő például elszámolhatja a saját tulajdonú személygépkocsi után havi 500 km-re jutó költséget, vagy a nyilvántartott veszteségből 20 százalékot.

Adózással vagy könyveléssel kapcsolatos kérdésed van? Kérj szakértői segítséget, és hozz megalapozott döntést!