Kölcsönadás a munkavállalónak: Jogszabályi keretek és adózási tudnivalók
A vállalkozások gyakran szembesülnek azzal a lehetőséggel, hogy támogassák dolgozóikat lakásvásárlásban. A témában Dr. Buzády Csongor, budlegal Ügyvédi Társulás jogi szakértője nyújtott tájékoztatást. A támogatás nyújtható a munkáltató és munkavállaló közötti kölcsön formájában, melynek kereteit a személyi jövedelemadóról szóló törvény és az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásokat szabályozó rendelet határozza meg. Ezek alapján a kölcsön feltételeit a munkáltató szabályzatban rögzítheti, vagy az érintett felek egyedi megállapodást köthetnek.
Czégai Fanni
A kölcsön kamatozása változó lehet: a vállalkozás dönthet kamatos vagy kamatmentes kölcsön folyósítása mellett. Azonban fontos figyelembe venni, hogy ha a kamat a jegybanki alapkamat +5 százalékpontnál alacsonyabb, vagy a piaci kamatnál kedvezőbb, adóköteles jövedelemként kell kezelni a kamatkedvezményt. Ebben az esetben a kamatkedvezményt meg kell szorozni 1,18-al, és az így kapott összeg után kell 15 százalék szja-t és további járulékokat fizetni.
Két esetben mentesül a munkáltató a kölcsön után keletkező adókötelezettség alól:
- Amennyiben a kölcsön kamata legalább a jegybanki alapkamat +5 százalékpont, vagy ha alacsonyabb, a szokásos piaci kamat.
- Ha a kölcsön kamata ezen mértéknél kedvezőbb, vagy kamatmentes, de a következő feltételek teljesülnek:
- A kölcsön összege a korábbi négy évben nyújtott lakáscélú kölcsönökkel együtt nem haladja meg a 10 millió forintot.
- A kölcsönt ugyanazon magánszemély részére nyújtják.
- A kölcsön célja saját lakás építése, vásárlása, bővítése vagy felújítása.
A kölcsön felhasználásának célját dokumentumokkal kell igazolni. Ezáltal a munkáltatók biztosíthatják, hogy a támogatás adómentesen juttatható el munkavállalóikhoz, elősegítve ezzel a dolgozói hűség növelését és a munkaerő megtartását.
