Öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás folyósításának szüneteltetése

Az öregségi nyugellátás és a korhatár előtti ellátás szüneteltetése kapcsán fontos tisztázni: a szüneteltetés nem jelenti a jogosultság megszüntetését. A szünetelés ideje alatt az érintett társadalombiztosítási státusza változatlanul nyugdíjas marad, az újrainduló folyósítás pedig az időközben életbe lépő emeléseket is tartalmazza. Az eljárás történhet az ügyfél kérelmére, vagy bizonyos esetekben hivatalból.

Szüneteltetés kérelemre és hivatalból

A kérelemre történő szüneteltetésre legkorábban a benyújtást követő hónap első napjától van lehetőség, amennyiben az érintett a járandóságot nem vette fel, vagy azt 30 napon belül visszafizeti. Az ellátás újbóli utalása szintén kérelemre indul meg.

A hivatalból történő szüneteltetés legismertebb esete a közszolgálati jellegű foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Ugyanakkor a jogszabály mentesítést ad a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozók számára. Szintén nem vonatkozik a kötelező szüneteltetés a közszférában munkaviszonyban foglalkoztatottakra, az egyházi/civil köznevelési dolgozókra és egyes választott tisztségviselőkre.

Ezen felül hivatalból intézkednek a folyósítás beszüntetéséről, ha a nyugdíjas címe/számlaszáma ismeretlen, a kiutalt összeg visszakerül a hatósághoz, vagy külföldön élő nyugdíjas esetén az éves adategyeztető nyomtatvány nem érkezik vissza. A hiányzó adatok pótlását követően az ellátás akár 5 évre visszamenőleg is kiutalható.

A korhatár előtti ellátások és a 2026-os keresetkorlát

A korhatár előtti ellátásban részesülőkre az öregségi nyugdíj szabályai vonatkoznak, ám náluk a keresőtevékenység tekintetében a keresetkorlátot is figyelembe kell venni. A jogszabályi keret a tárgyév első napján érvényes minimálbér 18-szorosa.

A keretösszeg elérése miatti szüneteltetést nem befolyásolja az, hogy a biztosítási jogviszonyt ezt követően megszüntetik-e: a korhatár betöltéséig az ellátás az év végéig mindenképpen szünetel.