Vége a TAO-visszaéléseknek? Alapjaiban reformálhatják meg a látványsportok támogatását
Bár a látvány-csapatsportok társaságiadó-kedvezményen alapuló támogatása elismerhetően hozzájárult a hazai sportinfrastruktúra és a szakmai háttér fejlődéséhez, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a rendszer átfogó felülvizsgálatát és a vonatkozó jogszabályok pontosítását javasolja. A szervezet elemzése rávilágított arra, hogy a 2022 és 2025 között 367,5 milliárd forintot mozgósító támogatási forma jelenleg nem a sportszakmai eredményességet helyezi a középpontba, …
Proactive Business Zrt.
Bár a látvány-csapatsportok társaságiadó-kedvezményen alapuló támogatása elismerhetően hozzájárult a hazai sportinfrastruktúra és a szakmai háttér fejlődéséhez, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a rendszer átfogó felülvizsgálatát és a vonatkozó jogszabályok pontosítását javasolja. A szervezet elemzése rávilágított arra, hogy a 2022 és 2025 között 367,5 milliárd forintot mozgósító támogatási forma jelenleg nem a sportszakmai eredményességet helyezi a középpontba, emellett jelentős fenntarthatósági és visszaélési kockázatokat hordoz.
Közel 370 milliárd forint a látványsportban: A 2022–2025-ös időszak mérlege
Az ÁSZ a 2022 és 2025 közötti időszakban vizsgálta a hat látvány-csapatsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és röplabda) támogatási folyamatait. A vizsgálat főbb megállapításai a következők voltak:
- A TAO-támogatás összege elérte a 367,5 milliárd forintot, amely a sportcélú államháztartási kiadások 15-20 százalékát tette ki.
- Ebből 49,2 milliárd forintot beruházási célokra fordítottak, amelyből a legnagyobb arányban a labdarúgás részesült ingatlanfejlesztési projektek formájában.
- A támogatási forrásokat összességében a labdarúgás használta fel a legmagasabb, míg a röplabda a legalacsonyabb mértékben.
- A támogatott sportszervezetek száma a 2011-es 7563-ról 2024-re 10 466-ra emelkedett.
Feltárt kockázatok és a visszaélések rendszere
A Számvevőszék elemzése több olyan kritikus pontot azonosított, amelyek a piaci verseny korlátozásához és visszaélésekhez vezettek. Számos esetben céltól eltérő, jogszabályellenes felhasználást tártak fel, sőt, bűncselekmény gyanúja miatt a hatóságokat is értesítették. A főbb kockázatok:
- Túlárazások és fiktív számlázás: A támogató gazdasági társaságok és a kedvezményezett sportszervezetek közötti összefonódások miatt a támogatók gyakran kivitelezőként vagy szolgáltatóként jelentek meg, ami valós teljesítés nélküli számlázáshoz és túlárazásokhoz vezetett.
- Fenntarthatósági kockázat: A támogatott szervezetek többsége nagymértékben kiszolgáltatottá vált az állami forrásnak, működésüket szinte teljes egészében erre alapozzák ahelyett, hogy egyéb piaci forrásokat vonnának be.
- Közbeszerzési kiskapuk: A sportszervezetek a törvényi mentességgel élve a közbeszerzési értékhatárt meghaladó beruházásoknál is rendszeresen mellőzték a nyílt közbeszerzési eljárásokat.
- Eltérített szakmai szempontok: A cégek közvetlen forráselosztási joga háttérbe szorította az objektív sportstratégiai és szakmai szempontokat.
Úton a szigorúbb és átláthatóbb szabályozás felé
Az ÁSZ értékelése alapján elengedhetetlenné vált a támogatási mechanizmusok alapvető újragondolása, a szigorúbb tartalmi ellenőrzés bevezetése, valamint a közbeszerzési mentességek felülvizsgálata. A sportért felelős szaktárca már korábban jelezte, hogy a kormány megkezdte az előkészületeket a TAO-rendszer átláthatóbbá és igazságosabbá tételére.