Ingatlanbérbeadás és az új nyugtaadat-szolgáltatás: Kell-e adózási változtatást tenned szeptembertől?

Sok ingatlant bérbe adó magánszemélyben felmerült a kérdés, hogy a 2026. szeptember 1-jétől érvényes új nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség érinti-e a bérleti díj elszámolását, és kell-e adószámot váltaniuk a jövőben. A NAV legfrissebb tájékoztatása alapján tisztázzuk a legfontosabb adminisztrációs és költségmegosztási szabályokat.

Kell-e adószámot igényelned az ingatlanbérbeadáshoz 2026. szeptember 1-je után?

Ha magánszemélyként nem vagy egyéni vállalkozó, kizárólag áfamentes ingatlanbérbeadást folytatsz, nem választottad az adókötelessé tételt és közösségi adószám kiváltására sem vagy kötelezett, akkor nem kell külön bejelentkezned a NAV-hoz, és továbbra sem kell adószámot kérned. Ez a szabályozás a 2026. szeptember 1-jei időpontot követően is teljesen változatlan marad.

Vonatkozik-e az új nyugtaadat-szolgáltatás a bérbeadási számviteli bizonylatra?

Nem vonatkozik rá. Bár 2026. szeptember 1-jétől kötelezővé válik a kézi és számítógéppel előállított nyugtákról történő adatszolgáltatás a NAV részére, az adószám nélkül bérbeadó magánszemély által kiállított számviteli bizonylat jogilag nem minősül nyugtának. Ennek köszönhetően a bérleti díjról kiállított bizonylatokról nem kell adatot szolgáltatnod az adóhatóságnak.

Hogyan kell tüntetni a számviteli bizonylaton a bérbeadó adatait?

Az adószám nélkül, áfamentesen bérbeadó magánszemély nem köteles számlát vagy nyugtát kibocsátani, a bizonylatadási kötelezettségét a Számviteli törvény szerinti számviteli bizonylattal teljesíti. A bizonylaton a bérbeadó neve mellett elegendő az adóazonosító jelét szerepeltetni.

Milyen szabályok vonatkoznak a közüzemi díjak áthárítására?

A bérlőre továbbhárított közüzemi díjak (víz, gáz, villany, csatorna) feltüntethetők a számviteli bizonylaton, célszerűen a bérleti díjtól elkülönített sorokban. Nem minősül a bérbeadó bevételének a más szolgáltatótól vásárolt szolgáltatás díja, amennyiben azt a bérbeadó a bérlőre a tényleges fogyasztással arányosan, igazoltan hárítja át.

Bevételnek számít-e a fix rezsiátalány és a közös költség?

Igen. A tényleges mérésen alapuló áthárítással szemben a fix összegű rezsiátalány, valamint a bérlőre továbbhárított társasházi közös költség a jogszabályok értelmében a bérbeadó bevételének minősül, így ezek után adózni kell.

Ne hagyd,hogy az ingatlanbérbeadás adózási és bizonylatolási buktatói problémát okozzanak, gyűjtsd össze a kérdéseid, és jelentkezz konzultációra!