Kedvezményes áfa lakásvásárlásnál: min múlik, hogy belefér-e a méretkorlátozásba?
Lakóingatlan értékesítésekor a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazásának egyik feltétele, hogy a hasznos alapterület ne haladja meg a törvényi maximumot: többlakásos épületben 150, egylakásos házban 300 négyzetmétert. Nem minden helyiség számít azonban bele ebbe a keretbe, és a különbség komoly adókövetkezményekkel járhat. Mi számít bele a hasznos alapterületbe? Az áfatörvény szempontjából a lakóingatlan összes hasznos …
Proactive Business Zrt.
Lakóingatlan értékesítésekor a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazásának egyik feltétele, hogy a hasznos alapterület ne haladja meg a törvényi maximumot: többlakásos épületben 150, egylakásos házban 300 négyzetmétert. Nem minden helyiség számít azonban bele ebbe a keretbe, és a különbség komoly adókövetkezményekkel járhat.
Mi számít bele a hasznos alapterületbe?
Az áfatörvény szempontjából a lakóingatlan összes hasznos alapterületét kell figyelembe venni. A lakás fogalma magában foglalja a pihenésre, alvásra, főzésre, étkezésre, tisztálkodásra, tárolásra és szükség esetén irodai munkavégzésre alkalmas helyiségeket. Az összes építményszint hasznos alapterületét számításba kell venni, ahol a hasznos alapterület a nettó alapterület azon része, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter.
Tároló: igen, garázs: nem
A tárolók a lakófunkció részének minősülnek, mivel az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását szolgálják. Ezért a tároló teljes nettó alapterülete beleszámít az értékesítendő lakás összes hasznos alapterületébe.
A garázs ezzel szemben más megítélés alá esik. A gépjárművek elhelyezésére irányuló funkciót ellátó ingatlanok nem minősülnek lakóingatlannak az áfatörvény szerint, és értékesítésük minden esetben 27 százalékos általános adókulcs alá tartozik.
Mi a helyzet a fedett, részben beépített teresekkel?
A többlakásos épületekben vagy lakóházakhoz tartozó, gépjárművek elhelyezésére alkalmas, de helyiségnek nem minősülő, épületszerkezettel részben közrefogott terek lakóingatlannak minősíthetők, és beleszámítanak a hasznos alapterületbe, ha az adott építményszinten helyezkednek el, elérik az 1,90 méteres belmagasságot és fedett, épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott térként azonosíthatók.
Mikor számít bele a külső tér?
A külső tartózkodó terek, mint a terasz, erkély, tornác vagy loggia szintén beleszámíthatnak a hasznos alapterületbe, ha épületszerkezet fogja közre őket részben vagy egészben, fedettek, és belmagasságuk eléri az 1,90 métert.
Azok a külső terek, amelyek ezeket a feltételeket nem teljesítik, például az épületszerkezettel nem közrefogott parkolóhely, nyitott terasz vagy kert, nem számítanak bele a hasznos alapterületbe. Értékesítésükre azonban, ha a lakóingatlannal együtt kerül sor, az adott lakóingatlantól függően 5 százalékos áfa vonatkozhat.
Áfával vagy adózással kapcsolatos kérdésed van? Kérj szakértői segítséget, és hozz megalapozott döntést!