Kiküldetés belföldön: mikor jár napidíj és mikor nem?

Belföldi kiküldetés során a napidíj elszámolása nem minden esetben egyértelmű. Attól függően, hogy milyen tevékenységről van szó, és hogyan történik az elszámolás, akár adóköteles jövedelemről is beszélhetünk. Mutatjuk, mikor jár napidíj, hogyan számolható el, és milyen kivételek vonatkoznak a közúti fuvarozásra.

A belföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj elszámolása többféle módon történhet: számlával igazolt költségként, egyszerűsített számlával vagy költségátalány formájában. Ha a munkavállaló rendszeresen teljesít kiküldetést, a munkáltató havi átalányt is meghatározhat, amely a napi napidíj-átalány és a kiküldetésben töltött napok átlagos száma alapján kerül kiszámításra.

A jelenlegi szabályozás alapján minden munkavállalóra egységesen alkalmazott napidíj munkaviszonyból származó jövedelemnek számít, amely után nem lehet költséget elszámolni – kivéve, ha a munkavállaló belföldi közúti árufuvarozásban vagy személyszállításban gépkocsivezetőként, illetve árukísérőként dolgozik. Ez esetben a napidíj ugyan szintén jövedelem, de az Szja törvény szerint napi 9000 forint költségként levonható belőle, ha más juttatás nem kerül elszámolásra a kiküldetéshez kapcsolódóan.

A jogszabály alapján a munkáltató napi legalább 500 forint napidíjat köteles biztosítani a kiküldetés idejére, ha az meghaladja a 6 órát, és a munkáltató nem biztosít étkezést, vagy nem téríti annak költségét számla alapján. 6 óránál rövidebb távollét esetén nem jár napidíj, és az ilyen időszakra kifizetett összeg teljes egészében adóköteles jövedelemként kezelendő.

A közúti árufuvarozásban és személyszállításban dolgozók esetében – például sofőröknél – a bizonylat nélküli 9000 forintos napidíj alkalmazható, de csak akkor, ha a munkáltató nem alkalmazza a napi 500 forintos átalányt, és nem biztosít más juttatást a kiküldetés idejére. Ez a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a munkavállaló engedélyköteles közlekedési szolgáltatásban dolgozik, vagy olyan saját számlás tevékenységet végez, amely egyébként csak engedéllyel nyújtható szolgáltatásként lenne végezhető.

Fontos gyakorlati tudnivaló, hogy a munkáltató adhat kevesebb mint 9000 forint napidíjat is, de az nem lehet kevesebb napi 500 forintnál. A gyakorlatban sok munkavállaló számít erre a kvázi adómentes juttatásra, amely szerepel ugyan a 08-as bevallásban, de tényleges adófizetési kötelezettséggel nem jár. A kiküldetés idejének meghatározásánál nem csak a vezetési idő számít: ha a gépjármű műszaki hiba miatt leáll, és a vezető a javítással vagy várakozással tölti az időt, az is a kiküldetés részének minősül.

A belföldi kiküldetéshez kötődő napidíj rendszere sok szabályt rejt, és nem mindig egyértelmű, mikor jár kedvezményes juttatás. Érdemes alaposan átnézni, hogy a kiküldetés óraszáma, az étkezés biztosítása vagy az elszámolás módja hogyan hat a napidíj adózására. Ha odafigyelsz, elkerülhetők a bonyodalmak és a felesleges adóteher.