Végelszámolás tagi kölcsönnel: van-e kiút az adó- és illetékcsapdából?

Sokan gondolják úgy, hogy ha egy Kft. már nem működik, egyszerűen csak le kell zárni – de mi történik, ha a cég nyakán még ott van egy korábban adott tagi kölcsön? Ez a helyzet különösen gyakori akkor, ha a cégvezető saját pénzéből fedezte a járulékokat vagy más kiadásokat, és ez idővel komoly összegű tagi hitellé nőtte ki magát. Nézzük meg, milyen lehetőségek jöhetnek szóba, és melyekkel érdemes óvatosnak lenni.

A jelenlegi szabályok szerint a tagi kölcsön egyszerű elengedése adó- és illetékkötelezettséget von maga után. A társasági adó mellett még visszterhes vagyonátruházási illetéket is fizetni kell, ami jelentős többletkiadás lehet, főleg egy kis összegű vagy megszűnő vállalkozás esetén.

A jó hír: létezik egy kevésbé fájdalmas megoldás, amely a végelszámolás során alkalmazható. Ez pedig a tartozásátvállalás.

Tartozásátvállalás mint megoldás

A végelszámolásról szóló jogszabály (2006. évi V. törvény) lehetővé teszi, hogy a végelszámolási zárás során a cég fennálló tartozását – például a tagi kölcsönt – valaki más átvállalja. Ez lehet akár maga a tag is, aki a kölcsönt adta. Ebben az esetben a végelszámolást nem akadályozza már semmilyen kötelezettség.

Fontos tudni, hogy az átvállalásból eredő fizetési kötelezettségek – így az esetleges illeték is – már az átvállalót terhelik, nem a céget. Ez tehát lehet egy járható út azoknak, akik nem akarnak súlyos adókötelezettséget hagyni a cég nyakán.

Mi a helyzet a tőkeemeléssel?

A végelszámolás előtti tagi kölcsön-apportálás – vagyis a tagi kölcsön tőkévé történő átalakítása – elviekben jogszerűen megvalósítható, mivel a Polgári Törvénykönyv 3:99. § (1) bekezdése alapján a tagi kölcsön-követelés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a jegyzett tőkébe bevihető.

Az Adózóna szakértője, Hunyadné Szűts Veronika azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a NAV ellenőrzési gyakorlata alapján az ilyen konstrukciók fokozott kockázatot hordoznak, különösen abban az esetben, ha a tőkeemelést közvetlenül követi a társaság végelszámolása. Az adóhatóság ilyenkor gyakran arra az álláspontra helyezkedik, hogy a tőkeemelés ténye ellentétes a társaság megszüntetésére irányuló valós szándékkal, mivel annak egyedüli célja a tagi kölcsön elengedéséhez kapcsolódó társaságiadó- és illetékfizetési kötelezettség elkerülése lehet.

A NAV az ilyen eseteket rendszerint adóelkerülésre irányuló magatartásként értékeli, és ennek megfelelően az ügyletet akár visszamenőlegesen is vizsgálhatja, illetve megtámadhatja. Mindezekre figyelemmel a végelszámolást megelőző apportálás nem tekinthető kockázatmentes vagy hatóságilag elfogadott megoldásnak a tagi kölcsön rendezésére.

Ha egy cég megszűnés előtt áll, de még tagi kölcsön terheli, három út merül fel:

1. Kölcsön elengedése – biztosan adó- és illetékteherrel jár.
2. Tőkeemelés (apportálás) – látszólag jogszerű, de a NAV könnyen támadhatja.
3. Tartozásátvállalás – jogilag rendezhető, és ez jár a legkevesebb kockázattal.

A tartozásátvállalás jelenleg a legbiztonságosabb és leginkább elfogadott út, ha végelszámolásról van szó. Érdemes ugyanakkor minden esetben konzultálni könyvelővel vagy adószakértővel, mert az egyes megoldások hatása sokban függ a konkrét cég helyzetétől.

Ha tehát úgy érzed, ideje pontot tenni a cég történetének végére, ne feledd: a tagi kölcsönt nem lehet csak úgy elengedni. De ha körültekintően jársz el, elkerülheted a felesleges pluszköltségeket – és a NAV kellemetlen kérdéseit is.