Fontos tudnivalók az áfalevonási jogról V. rész – Idő és összeg
Az általános forgalmi adó (áfa) levonási joga az egyik legfontosabb témakör az adózásban. Ötrészes cikksorozatunk célja, hogy részletesen és érthetően bemutassuk az áfalevonási jog szabályait. Az eddigi részekben a jog gyakorlásának alapvető feltételeit, a számlázási előírásokat, az ügylettípusokat és az adóalanyiság fogalmát vizsgáltuk. Most az időintervallumokra, az adólevonási jog alapjára, valamint az adólevonható összeg meghatározására összpontosítunk. Ez az írás különösen hasznos lehet könyvelőknek, pénzügyi szakembereknek és vállalkozóknak, akik szeretnék elkerülni a leggyakoribb hibákat.
Czégai Fanni
Az áfa levonhatóságának ideje
Mikor gyakorolható az áfalevonási jog?
Az áfalevonási jog érvényesítésének időszaka összetett szabályozás alá esik. Az alapelv az, hogy a jog akkor nyílik meg, amikor a számla befogadásra kerül. Azonban a gyakorlatban számos eltérés adódhat, például késve érkező számlák vagy módosító bizonylatok esetében.
• Késve érkező számla: Ha egy számla utólag, az eredeti időszak lezárása után érkezik meg, a 2016-tól hatályos szabályok lehetővé teszik, hogy az aktuális időszakban, önellenőrzés nélkül is érvényesíthető legyen az adólevonási jog. Ez a lehetőség azonban csak két éven belül áll fenn.
• Módosító számlák: Amennyiben a számlát utólag módosítják, a levonási jog abban az időszakban gyakorolható, amikor a módosító számla rendelkezésre áll. A módosító számlát azonban mindig az eredeti számlával együtt kell figyelembe venni.
Mit jelent az elévülési idő?
Az adólevonási jog elévülési ideje öt év, amely az adott adóév végétől számítódik. Ez azt jelenti, hogy a jogosultság megszűnik, ha az adott időszakhoz kapcsolódó korrekciókat ezen határidőn belül nem végezik el. Az önellenőrzés azonban megszakítja az elévülési időt, új időszakot nyitva az érintett adókorrekciók számára.
Adólevonási jog alapja és összege
Hogyan számítható az áfa összege?
Az adólevonási jog maximuma az előzetesen felszámított áfa összege lehet. Az alapösszeg meghatározása számos tényezőtől függ:
1. Áfakulcsok: Magyarországon az áfa kulcsai rögzítettek: 27%, 18%, és 5%. Az adólevonás ezek alapján történik.
2. Piaci ár alkalmazása: Az áfatörvény feltételezi, hogy független felek között kialkudott ár a piaci ár. Nem független felek közötti ügyletnél vagy ingyenes ügyleteknél azonban a piaci árat kell figyelembe venni.
3. Nem pénzbeli ellenérték: Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, a teljesítéskori árfolyam alapján számított érték lesz az adó alapja.
Mire figyeljünk az áfa alapjának meghatározásakor?
• Levont hányad: Az adólevonási jog érvényesítésekor mindig a piaci ár és a levonási hányad alapján számított összeget kell figyelembe venni.
• Árfolyam: Külföldi pénznemben teljesített ügyletek esetében az árfolyam szintén kritikus tényező, hiszen ez befolyásolja a fizetendő és levonható adó mértékét.
Az áfalevonási jog gyakorlása során kiemelten fontos, hogy pontosan ismerjük az időbeli és összegszerű korlátokat. A szabályozás részletei elsőre bonyolultnak tűnhetnek, de megfelelő gyakorlat és körültekintő adminisztráció mellett a legtöbb probléma elkerülhető. Ha bizonytalan, mindig konzultáljon adószakértővel vagy könyvelővel, hogy minimalizálja a kockázatokat és kihasználja a törvény által biztosított lehetőségeket.
