szeptember 19. -
EUR 363,47
USD 316,53
Egyre több vállalkozásnál merül fel a kérdés: fogadhat-e el a cég kriptovalutát fizetésként, elkölthet-e belőle, sőt osztalékot is fizethet-e így? A válasz általában igen, de a részletek nem egyszerűek. Mit tehet a cég jogilag? Jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt. Ha a vállalkozás kriptovaluta-kereskedéssel is foglalkozni szeretne, a tevékenységet a cégjegyzékbe …
Eltérhet-e egy kft. az osztalékfizetés során a tagok tulajdoni hányadától, ha azt előzetesen társasági szerződésben rögzítik? Milyen jogi és adózási feltételei vannak az aránytalan osztalékelosztásnak, és befolyásolja-e ezt a fejlesztési tartalék képzése? Az osztalékfizetés rendje a gazdasági társaságok működésének egyik alapvető kérdése. Főszabály szerint a tagokat osztalék a társaság felosztható saját tőkéjéből, a törzsbetétek arányában …
Ha a tulajdonosok nem a létesítő okiratban, hanem külön szindikátusi szerződésben állapodnak meg az osztalék megosztásáról, az komoly adókockázatot jelenthet. Ahelyett, hogy osztalékról lenne szó, a hatóság ajándékozásként kezelheti a kifizetést – és ez nem várt közterhekkel járhat. Egyre gyakoribb, hogy egy társaság tulajdonosai szindikátusi szerződésben szabályozzák az osztalékfizetést, például eltérnek a tulajdoni hányad szerinti …
Egy kft. életében gyakori, hogy a tulajdonosi arányok idővel módosulnak. De mi történik akkor, ha az osztalékról szóló döntés már megszületett, a kifizetés viszont csak később esedékes? A választ a jogszabályok pontosan meghatározzák. A társasági szerződés kifejezetten rögzítette, hogy osztalékra az jogosult, aki a jóváhagyáskor tag. Július 1-jén azonban változott a tulajdonosi szerkezet: X és …
Lehetséges-e az osztalékot a tulajdoni hányadoktól eltérő módon felosztani? Igen, de csak akkor, ha pontosan követed a jogszabályi előírásokat. Egy ilyen döntés több adminisztratív lépést is igényel, és nem mindegy, mikor és hogyan történik. Mutatjuk, mire kell figyelni, ha az osztalékfizetés nem a tulajdoni arányok szerint történne. Amikor nem a tulajdoni arány dönt az osztalékról …
A külföldről származó osztalék jövedelem egyre több magyar magánszemély számára releváns téma, ahogy a nemzetközi befektetések is növekvő népszerűségnek örvendenek. Azonban az osztalék adózása nemzetközi szinten bonyolult lehet, különösen akkor, ha az osztalékot több országban is megadóztatják. Ez a cikk abban nyújt segítséget, hogy a magyar illetőségű magánszemélyek megértsék, milyen szabályok vonatkoznak rájuk, ha külföldi forrásból származó osztalék után kell adót fizetniük, és hogyan kerülhetik el az adózási kettőséget.
Januártól véglegessé válik a korábbi ideiglenes könnyítés: a CSOK Plusz igénylésénél nem számít az anya életkora, ha legalább 12 hetes várandósság fennáll, vagy elindították az örökbefogadási eljárást. A módosítás határozatlan időre lép életbe, így a jövőben is élni lehet ezzel a lehetőséggel. A CSOK Plusz hitelprogram korábban ideiglenesen bevezetett könnyítése 2026. január 1-jétől végleges szabállyá …
A számlázás az egyik legkritikusabb adminisztratív feladat minden vállalkozás számára. Az új jogszabályi változásoknak köszönhetően a számlakibocsátásra nemcsak a termékértékesítő vagy szolgáltatásnyújtó (azaz a kötelezett) jogosult, hanem meghatalmazott is eljárhat helyette. De mit jelent ez pontosan, és milyen szabályokat kell betartani?
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alapvető szerepet játszanak a családok és egyének pénzügyi stabilitásában betegség vagy gyermeknevelés idején. 2025-ben jelentős változások várhatók ezen ellátások szabályozásában és maximális összegeiben, amelyek szoros összefüggésben állnak a minimálbér növekedésével. Cikkünkben részletezzük, hogy miként alakulnak a táppénz, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj maximális összegei, valamint bemutatjuk az 1997. évi LXXXIII. törvény legfontosabb módosításait.
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
