Megszűnt a 150 eurós vámmentesség: mit jelent ez a vállalkozásoknak?

2026. július 1-jén megszűnt az Európai Unión kívülről érkező, legfeljebb 150 euró értékű küldemények általános vámmentessége. A változásról elsősorban fogyasztókat érintő hírként lehetett hallani, de a vállalkozásokat is komolyan érinti.

Mi változott és hogyan?

Korábban a 150 eurót meg nem haladó küldemények vámmentesen léphettek be az EU-ba. Július 1-jétől ez a mentesség megszűnt, és a vám megállapítása attól függ, hogy fogyasztói e-kereskedelmi küldeményről vagy vállalkozások közötti importról van-e szó.

Magánszemélyeknek értékesített, harmadik országból érkező küldeményeknél 2028. július 1-jéig 3 eurós átalányvám alkalmazandó. Ez nem csomagonként, hanem a vám-árunyilatkozaton eltérő vámtarifaszám alá sorolt árutételek után fizetendő. Öt azonos póló egy árutételként 3 euró vámot jelent, egy póló és egy óra viszont két árutételként 6 eurót.

B2B importnál nincs 3 eurós átalányvám. A közös vámtarifa szerinti vámtételt már a kis értékű küldeményeknél is alkalmazni kell. A vámtétel a termék tarifális besorolásától és származásától függ, és akár nulla is lehet.

Hogyan érinti a vállalkozásokat a DDP-modell?

A tipikus platformos és webáruházi értékesítések egyre gyakrabban DDP-konstrukcióban, vagyis vám- és áfafizetéssel teljesített szállítással valósulnak meg. Ilyenkor a fogyasztó már a vásárláskor a végleges árat látja, és az importtal nem kell külön foglalkoznia. A vám- és áfakezelést a posta, a futárszolgálat vagy más vámjogi képviselő intézi, a költségeket az eladó vagy a platform viseli, illetve azok beépülhetnek a termék árába.

Mi a gond a fogyasztói platformon vásárló cégekkel?

Számos webáruház általános szerződési feltételei kizárólag fogyasztói vásárlást tesznek lehetővé. Ha egy munkatárs céges célból, céges bankkártyával rendel, a platform a rendelést magánszemélyhez köti, és ez az importfolyamatban is így jelenik meg. Az eredmény: a vállalkozás számviteli rendszerében céges beszerzésként szerepel egy ügylet, amelyet a platform és a vámhatóság fogyasztói rendelésként kezelt. A kapcsolódó bizonylatok sem illeszkednek a megszokott vállalati bizonylati rendbe.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a 3 eurós vámkezeléseknél a NAV nem hoz külön határozatot minden küldeményre. A vállalkozás így kaphat vámkezelt árut anélkül, hogy arról saját nevére szóló határozata lenne. Ez megnehezíti annak ellenőrzését, hogy helyes-e az áfa nélküli számla, kell-e közösségi beszerzést bevallani, vagy a termék e-kereskedelmi importeljárás keretében érkezett.

Mi várható még?

Az e-kereskedelmi küldeményekre vonatkozó külön uniós kezelési díj bevezetése is napirenden van. Ez nem vám, hanem a vámkezelés hatósági költségeihez kapcsolódó díj lenne, amelynek összegéről és bevezetési időpontjáról az Európai Bizottság tájékoztatása szerint 2026 őszén születhet döntés.

Adózással kapcsolatos kérdésed van? Jelentkezz konzultációra, és hozz megalapozott döntést!