NAV-adófolyószámla egyszerűen: hogyan olvassuk helyesen?

Sokan kapnak értesítést túlfizetésről vagy alulfizetésről az adófolyószámlájuk kapcsán, de nem mindig egyértelmű, mit is jelent ez. Mutatjuk, hogyan működik a NAV nyilvántartása, és mire érdemes figyelni, mielőtt visszaigényelnénk az összeget.

Az elmúlt hetekben sokan találtak értesítést a tárhelyükön arról, hogy adófolyószámlájuk túlfizetést vagy éppen hiányt mutat. Ilyenkor jogosan merül fel a kérdés: mit is takar pontosan ez a nyilvántartás, és mikor tekinthető valósnak a rajta szereplő egyenleg?

Mi az adófolyószámla?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által vezetett adófolyószámla egy részletes nyilvántartás. Ebben szerepelnek:

• a befizetések, kiutalások, átvezetések,
• az adókötelezettségek és visszaigénylések,
• támogatásigények,
• a könyvelésre váró pénzmozgások.

Az adószámla bármikor ellenőrizhető elektronikusan. Ehhez Ügyfélkapu+ vagy DÁP azonosítás szükséges, és az adatok elérhetők a NAV Ügyfélportálján, valamint a NAV-Mobil alkalmazásban is.

Belépés után a „Saját kezdőoldalam” menüpontban található „Adószámla” csempe mutatja az egyenleget, valamint a könyvelésre váró befizetések és átvezetések összegét. A „Bővebb információ” opcióra kattintva a részletes kimutatás is megnyílik.

Az Ügyfélportál további hasznos funkciója, hogy nemcsak az aktuális adatok ellenőrizhetők, hanem például a késedelmes befizetések után várható pótlék előzetes kalkulációja („Pótléklevezetés”) is megtekinthető.

Miért nem mindig valódi a túlfizetés?

Ha az adófolyószámla túlfizetést mutat, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ténylegesen visszaigényelhető pénz áll rendelkezésre. Ez gyakran csak átmeneti állapot.

Gyakori eset, hogy valaki év közben személyi jövedelemadó- (szja) vagy szociális hozzájárulási adó (szocho) előleget fizet, amelyről a NAV csak az éves bevallásban szerez tudomást. Mivel az önadózás szabályai szerint a magánszemély vallja be az előleget, a kötelezettség mindaddig nem szerepel a folyószámlán, amíg a bevallás alapján az adóhatóság le nem könyveli azt.

Így történhet meg például:

• bérbeadásból származó jövedelemnél,
• egyéni vállalkozóknál,
• külföldről származó nem önálló jövedelem esetén,

hogy az előleg befizetése túlfizetésként jelenik meg, miközben valójában csak a bevallás beérkezéséig tartó átmeneti helyzetről van szó.

Mire figyeljünk a visszaigénylés előtt?

Mielőtt valaki automatikusan kérné vissza a túlfizetést, érdemes átgondolni, miből keletkezett az egyenleg. Nem kizárt, hogy az adóhatóság előzetes ellenőrzést indít egy nagyobb összeg visszaigénylése előtt.

Fontos tudni azt is, hogy az adó megállapítására vonatkozó jog 5 év után évül el, mégpedig attól az év végétől számítva, amikor a bevallást vagy befizetést teljesíteni kellett volna.

Összegzés

Az adófolyószámla hasznos eszköz arra, hogy mindig tisztában legyünk adóügyeinkkel, de az egyenlegek értelmezése körültekintést igényel. A látszólagos túlfizetés sokszor csak átmeneti, így a visszaigénylés előtt mindig érdemes ellenőrizni, milyen kötelezettségek állnak mögötte.